Mei Logo

Magyar Építőipar

Cover
MEGJELENT A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR FOLYÓIRAT KÜLÖNSZÁMA
MEGJELENT A MAGYAR ÉPÍTŐIPAR FOLYÓIRAT KÜLÖNSZÁMA
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
teljes szám
2025.1-2.
2024.4.
2024.3.
2024.2.
2024.1.
2023.4.
2023. 3.
2023. 2.
2023. 1.
2022. 4.
2022. 3.
2022. 2.
2022. 1.
1952.6.
1952.5.
1952.4.
1952.3.
1952.2.
1952.1.
LXXIV.2025.1-2.
Az életciklus menedzsment szerepe az építőiparba

Az életciklus menedzsment szerepe az építőiparba

A fenntarthatóság és a környezeti hatások csökkentése egyre fontosabb az építőiparban, főként az ágazat magas erőforrásigénye és szennyezőanyag-kibocsátása miatt. Az építési termékek életciklus-értékelése (LCA) és környezetvédelmi terméknyilatkozata (EPD) kulcsszerepet játszik e célok elérésében, miközben még a versenyképességet is növeli. Ezek a dokumentumok olyan kritériumokon alapulnak, amelyek célja az építőipar környezeti hatásának csökkentése, a fenntart-ható és környezetbarát építőanyagok előállítása és a kibocsátások minimalizálása.

elolvasom
Raktárcsarnokok összehasonlító beépítettkarbon elemzése

Raktárcsarnokok összehasonlító beépítettkarbon elemzése

Jelen cikk a magyar építési gyakorlatban előforduló, különböző épületszerkezeti kialakítású raktárcsarnokok építéséhez köthető fajlagos széndioxid-kibocsátást elemzi a lakóépületekkel foglalkozó hasonló témájú elemzés folytatásaként.A raktárcsarnokok külön figyelmet érdemelnek, mert jellegzetes épületszerkezeti megoldásaik jelentősen eltérnek a lakóépületektől és a hazai építési volumenük is számottevő.

elolvasom
A veszprémi Körmendy-ház talajszinti szerkezeteinek épületfelújítási kérdései

A veszprémi Körmendy-ház talajszinti szerkezeteinek épületfelújítási kérdései

A veszprémi palotanegyed a hazai épített örökség kiemelkedő értéket képviselő együttese, amely történeti, városképi és építészeti szempontból egyaránt meghatározó jelentőségű. Az épületek szerkezeti rendszerei évszázadok tapasztalatainak eredményeként alakultak ki, és az elmúlt több mint száz évben bizonyították tartósságukat, de mára állagmegóvásuk szükségszerűvé vált. A műemléképületek korszerű felújítása kizárólag komplex építészeti és műszaki szemlélettel valósítható meg.

elolvasom
A gízai nagy piramis belső szerkezeti kialakításának elméleti megközelítése

A gízai nagy piramis belső szerkezeti kialakításának elméleti megközelítése

A gízai nagy piramis belső felépítése az ókori Egyiptom mérnöki és építészeti zsenialitásának kiemelkedő példája. A cikk célja, hogy a legfrissebb régészeti és mérnöki kutatások eredményeire támaszkodva rekonstruálja a piramis szerkezeti kialakítását és építési folyamatát. A tanulmány részletesen elemzi a belső terek – köztük a sírkamrák, folyosók és teherelosztó rendszerek – funkcionális szerepét és szerkezeti jellemzőit, valamint bemutatja azok fejlődési előzményeit a korábbi piramisok tükrében.

elolvasom
Játék, konstruálás és tanulás: az építés szerepe a kreativitás fejlesztésében

Játék, konstruálás és tanulás: az építés szerepe a kreativitás fejlesztésében

A 2000-es évek egyik nagy kérdése, hogy a digitalizáció milyen hatással van a gyermekek fejlődésére és a jövő generációira. A digitális tartalmakra fordított idő jóval meghaladja a klasszikus játékokkal való foglalatosságot, pedig a konstrukciós játékok bizonyítottan fejlesztik a kreatívipar számára kulcsfontosságú készségeket. A tanulmány bemutatja e játékok fejlődését és oktatási szerepét, valamint olyan világhírű egyetemi versenyeket, amelyek támogatják a „játékos tanulás” elvét és a szakmai karrierépítést.

elolvasom
A 2024. évi Építőipari Nívódíjasok és a kapcsolódó további elismerések

A 2024. évi Építőipari Nívódíjasok és a kapcsolódó további elismerések

Az Építőipari Nívódíj pályázati felhívását 2024. évben huszonnegyedik alkalommal hirdette meg az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma (ÉMA) az alapítók és csatlakozók nevében és felhatalmazásával. Az első pályázat meghirdetésére 2000-ben került sor, akkor 7 díjazott volt. Az évek során 2023-ig összesen 228 nívódíjat ítélt oda a bíráló bizottság. Ehhez adódik hozzá a 2024. évi 13 díjazott, így már 251 építményre kerülhetett Építőipari Nívódíj tábla.

elolvasom
1 / 6
A 2024. évi Építőipari Nívódíjasok és a kapcsolódó további elismerések

A 2024. évi Építőipari Nívódíjasok és a kapcsolódó további elismerések

Az Építőipari Nívódíj pályázati felhívását 2024. évben huszonnegyedik alkalommal hirdette meg az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma (ÉMA) az alapítók és csatlakozók nevében és felhatalmazásával. Az első pályázat meghirdetésére 2000-ben került sor, akkor 7 díjazott volt. Az évek során 2023-ig összesen 228 nívódíjat ítélt oda a bíráló bizottság. Ehhez adódik hozzá a 2024. évi 13 díjazott, így már 251 építményre kerülhetett Építőipari Nívódíj tábla.

LXXIV.2025.1-2.
elolvasom
A 2024-ES ÉPÍTŐK NAPJA SZAKMAI ELISMERÉSEI

A 2024-ES ÉPÍTŐK NAPJA SZAKMAI ELISMERÉSEI

Hagyományosan minden év június első vasárnapja az Építők Napja. Az Építéstudományi Egyesület főszervezésében, a közreműködő tagszervezetekkel közösen idén június 7-én megtartott központi ünnepségen kerül sor a szakmai sikerek elismerésére, kitüntetések átadására, az ágazatban dolgozó 380 ezer foglalkoztatott köszöntésére a Lechner Rendezvényköz- pontban.

LXXIII.2024.3.
elolvasom
AZ ÉTE DIPLOMADÍJ PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI

AZ ÉTE DIPLOMADÍJ PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI

Az Építéstudományi Egyesület 2023-ban is meghirdette diplomadíj pályázatát. A nyilvános, titkos (jeligés) pályázatra mindenki pályázhatott, aki az építőiparhoz köthető szakterületen diplomát szerzett a 2023-as év során. A díjra négy fő kategóriában lehetett pályázatot benyújtani, melyek a következők voltak: építész, építő, épületgépészeti / épületvillamossági és egyéb az épített környezethez kapcsolódó szakirány (pl.: tájépítész, projektmenedzser stb.). A diplomadíj pályázat lebonyolítása teljes egészében digitálisan történt. A beadási határidő szeptember 3. volt. A zsűri elsősorban a pályázatok műszaki megoldásait, tartalmát értékelte.

LXXII.2023.4.
elolvasom
A 2023-AS ÉPÍTŐK NAPJA SZAKMAI ELISMERÉSEI

A 2023-AS ÉPÍTŐK NAPJA SZAKMAI ELISMERÉSEI

Hagyományosan minden év június első vasárnapja az Építők Napja. 2023-ban a június 2-i központi ünnepségen került sor a szakmai sikerek elismerésére, kitüntetések átadására a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Dísztermében. A köztestületi kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek és tudományos egyesületek a Kormányzat építésért felelős képviselőivel közösen köszöntik ezen a napon az építésgazdasági értéklánc minden résztvevőjét.

LXXII.2023.4.
elolvasom
SZÍNEK ÉS RÉTEGEK: MŰEMLÉKVÉDELMI KONFERENCIA SOPRONBAN

SZÍNEK ÉS RÉTEGEK: MŰEMLÉKVÉDELMI KONFERENCIA SOPRONBAN

2023. november 3-án került sor Sopronban a Színek és ré-tegek – Műemléki helyreállítások Sopronban 2017-2023 című műemlékvédelmi konferenciára és az ehhez kapcsolódó ki-állításra az Orsolya téri Lábasházban. Mint közismert, Buda-pest után Sopron a műemlékekben leggazdagabb városunk. És hozzá kell tenni ehhez, a szervezett műemlékvédelem is talán itt indult meg leghamarabb hazánkban. A Stornó-család 19. századi kezdeményezései után a két háború között kezd-te pályáját Csatkai Endre, aki a háború utáni műemlékvéde-lemnek is meghatározó alakja lett.

LXXII.2024.2.
elolvasom
BIM Café vol. 6. - BIMezés a gépészeti gyakorlatban
BIM Café vol. 5 - BIM felhasználási módok gyakorlatban
BIM Café vol. 4 - BIM szoftverek múltja és jövője
BIM Café vol. 3 - BIM Mesteriskola beszélgetés
BIM Café vol. 2 - Tervszállítás a digitális térben
BIM Café vol. 1 - BIM tudás puzzledarabok
Csúsz István (Brick+Data): BIM és az élet értelme
Frey Lajos: Elméleti fenntarthatóság a gyakorlatban
Dr. Magyar Zoltán: Smart épületek smart embereknek
Semmelweis Tamás: Kórház: középület és anyahajó
korábban írtuk…
2022. 2.
LXXI.2022. 2.
ACÉL-EMLÉK-MŰ-TÉR

ACÉL-EMLÉK-MŰ-TÉR

Magyarországon az ipari örökségvédelem nem kapja meg a méltó megbecsülését, pedig ezen értékeink megóvására nagyobb figyelmet kellene fordítanunk. A helyszínünk Ózd, mely az acélgyár köré épült 1847-től és Magyarország egyik legmeghatározóbb nehézipari termelését bonyolította le. A gyár növekedésével a városkép is folyamatosan változott. A számtalan kémény közül azonban a Gyár utcai kéménysor híresült el a legjobban, mely hamar Ózd szimbólumává vált. A szimbolikus épületegyüttes bontása 2000 szeptemberében elkezdődött. Az Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Köre pályázatot hirdetett ki, melynek célja egy méltó emlékmű tervezése a hajdani acélgyár jellegzetes kéménysorának. 

elolvasom
ÁTSZELLŐZTETETT HOMLOKZATBURKOLAT BIM-ALAPÚ ÉPÜLETFIZIKAI MODELLEZÉSE

ÁTSZELLŐZTETETT HOMLOKZATBURKOLAT BIM-ALAPÚ ÉPÜLETFIZIKAI MODELLEZÉSE

Kutatásunkban egy többszintes épület átszellőztetett homlokzatburkolatának BIM-alapú épületfizikai modelljét készítettük el, amely segítségével meghatároztuk az épületburok hőtechnikai teljesítőképességét. Általunk kidolgozott, OpenBIM- alapú munkafolyamatot alkalmaztunk, melyet cikkünkben részletesen bemutatunk. Miután elkészült a megfelelően használható munkafolyamat és lefuttatuk az épületfizikai numerikus modelleket, meghatároztuk a tartókonzolok és a hőszigetelést tartó dübelek hőtechnikai hatását is. Annak érdekében, hogy kiértékeljük a BIM-alapú eredményeket, szabvány szerinti számításokkal és egyszerűsített módszerrel is meghatároztuk és összehasonlítottuk a BIM-alapú modellezéssel meghatározott hőátbocsátási tényezőket. 

elolvasom
TÖRTÉNELMIVÁROSMAGOKBAN ÉPÜLŐ HOMLOKZATOK-RÓL

TÖRTÉNELMIVÁROSMAGOKBAN ÉPÜLŐ HOMLOKZATOK-RÓL

A Magyar Építőipar 1972. évi 2-3. számában jelent meg Kotsis Iván: Történelmi városmagokban épülő homlokza- tokról című cikke. A tanulmány székesfehérvári homlok- zat-felújítások és foghíjbeépítések példáján mutatja be a korszak építészeti gondolkodásmódját, a történeti telepü- lési szövethez való illeszkedés jellegzetességeit. A tanul- mány szerzője, Kotsis Iván építészeti alkotótevékenysége az építészettörténet talán legizgalmasabb időszakára esett. Az építészet a két világháború közötti időszakban hagyta el tudatosan a történeti formákat, és fordult a tisz- tán funkcionalista, díszítéstől mentes modern stílus felé. Kotsis Iván egyéni munkássága is jól reprezentálja ezt a korszakot, elég csupán templomait megemlíteni: a zala- egerszegi ferences templom (1925-27) még neobarokk, a pesti Regnum Marianum templom (1926-30) még neoro- mán stílusban fogant, a balatonboglári, ma műemlékként védett temploma (1931-32) azonban már a modern építé- szet kiemelkedő alkotása. 

elolvasom