Mei Logo

Magyar Építőipar

Cover
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
Megújult a MAGYAR ÉPÍTŐIPAR honlapja
elolvasom
teljes szám
2024.2.
2024.1.
2023.4.
2023. 3.
2023. 2.
2023. 1.
2022. 4.
2022. 3.
2022. 2.
2022. 1.
2001. 1-2.
LXXII.2024.2.
A SOPRONI EGYETEM FAÉPÍTÉSZETI INTÉZETÉNEK SZÁZÖTVEN ÉVE

A SOPRONI EGYETEM FAÉPÍTÉSZETI INTÉZETÉNEK SZÁZÖTVEN ÉVE

A Soproni Egyetem Faépítészeti Intézete több mint 150 éven át képviselte az intézményben az építészet tudományát. Tanárai a jogelőd selmecbányai, majd soproni Bányászati és Erdészeti Akadémián / Főiskolán bánya-, kohó- és erdőmérnökök százainak adtak át színvonalas és munkájukhoz nélkülözhetetlen építészeti ismereteket, emellett kutatásokat folytattak és szaktudásukkal támogatták az intézmény infrastruktúrájának fejlesztését. Másfél évszázad alatt olyan új képzések indultak, mint a faipari mérnökképzés vagy az építész MSc, amelyek az intézet oktatási- kutatási palettáját is tovább bővítették, a faépítészetre nagy hangsúlyt helyezve. Az Intézet oktatói – aktív tervezőként – mindenkor nagy jelentőséget tulajdonítottak a naprakész szakmai ismereteknek és a tervezési, kivitelezési gyakorlattal való élő és intenzív kapcsolatnak. A hagyomány napjainkban is folytatódik az építészet és a faépítészet sokrétű ismereteinek továbbadásával.

elolvasom
A GÍZAI NAGY PIRAMIS – AZ ÉPÍTÉS REKONSTRUKCIÓS KÍSÉRLETE

A GÍZAI NAGY PIRAMIS – AZ ÉPÍTÉS REKONSTRUKCIÓS KÍSÉRLETE

A tanulmány az építészeti és régészeti adatok alapján a gízai nagy piramis építési technikájának tudományos alaposságú rekonstrukciójával foglalkozik. Fókuszál a konstrukciós anyagok geológiai eredetére, a munkaerő logisztikai szervezésére, valamint az alkalmazott építési eszközökre és módszerekre. Kiemeli a piramis szerkezeti elemeinek statikai analízisét, és tárgyalja az építési folyamatot meghatározó lehetséges technológiai innovációkat. Az elemzés során az ókori építkezési gyakorlatok mélyreható megértésére törekszik, kiemelve az építészeti teljesítmény és az ókori mérnöki tudás összetettségét.

elolvasom
A SOPRONI ZSINAGÓGÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A SOPRONI ZSINAGÓGÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hazánk vidéki városai közül Sopron rendelkezik a legtöbb egyedileg védett épülettel, több mint 400 ingatlannal. A műemlékek népes sorában kiemelt helyet foglalnak el az egykori helyi zsidó közösségek szakrális épületei, egykori imahelyei, a zsinagógák. A város közel 750 éves építéstörténete során négy zsinagóga is gazdagította a vallási épületek számát, mára azonban csak három maradt meg: két középkori és egy 19. századi. A középkori zsidóság a 14. században épített magának két szakrális imahelyet a történelmi belvárosban, egy közösségi és egy magánzsinagógát. A 19. században is épült két zsinagóga, melyek közül napjainkra csak az ortodox zsinagóga maradt fenn. Jelen tanulmány ezen épített örökség rövid építéstörténetét és hasznosításuk aktuális kérdéseit taglalja.

elolvasom
SZÍNEK ÉS RÉTEGEK: MŰEMLÉKVÉDELMI KONFERENCIA SOPRONBAN

SZÍNEK ÉS RÉTEGEK: MŰEMLÉKVÉDELMI KONFERENCIA SOPRONBAN

2023. november 3-án került sor Sopronban a Színek és ré-tegek – Műemléki helyreállítások Sopronban 2017-2023 című műemlékvédelmi konferenciára és az ehhez kapcsolódó ki-állításra az Orsolya téri Lábasházban. Mint közismert, Buda-pest után Sopron a műemlékekben leggazdagabb városunk. És hozzá kell tenni ehhez, a szervezett műemlékvédelem is talán itt indult meg leghamarabb hazánkban. A Stornó-család 19. századi kezdeményezései után a két háború között kezd-te pályáját Csatkai Endre, aki a háború utáni műemlékvéde-lemnek is meghatározó alakja lett.

elolvasom
HÁZ//TÁJ –AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETES KÖRNYEZET VISZONYA

HÁZ//TÁJ –AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETES KÖRNYEZET VISZONYA

Az ember és a természet kapcsolata ősidők óta szoros, azonban az iparosodás és urbanizáció miatt ez az összhang megbomlott, alá-fölérendeltségi viszonnyá alakult. A cikk a visszatalálás útjait és az építészet, valamint a tájépítészet szerepét vizsgálja ebben a folyamatban. Az építészet kezdetben természetes anyagokkal dolgozott, tiszteletben tartva a környezetet, ám a nyugati kultúra kényelmi szempontjai elhanyagolták a természeti harmóniát. Fenntartható megoldásokat olyan szemléletmód kínál, amely a természet tiszteletére, integrálására és a környezet értékeinek megőrzésére épül. Példák, mint a Solar Decathlon versenyprojektjei és a hazai épületek, bemutatják, hogyan valósulhat meg az épített és természetes környezet közötti harmónia. Az építészet célja nem az uralkodás, hanem az illeszkedés, a természeti adottságok kiemelése. Ehhez komplex, rendszerszemléletű megközelítés, interdiszciplináris együttműködés és a megrendelők tudatos szemléletformálása szükséges.

elolvasom
HARKA: KÖZSÉG VAGY KISVÁROS?

HARKA: KÖZSÉG VAGY KISVÁROS?

Magyarország csökkenő népességű ország, de a jó gazdasági környezetben lévő településeken népességnövekedést figyelhetünk meg. Az egyik ilyen jó gazdasági környezet Mosonmagyaróvártól Szentgotthárdig a Nyugat- Dunántúl. E környezetből is kiemelkedik Sopron és térsége. Az elmúlt 20 évben jelentős lett a kereslet a soproni ingatlanok iránt, ami nagymértékű árnövekedést eredményezett. Az ingatlanfejlesztők és az otthonkeresők figyelme is a szomszédos községek felé fordult. E községek eltérő stratégiát folytattak, de a növekedés mindenhol megfigyelhető. Szembetűnő azonban Harka növekedése népességszám és terület tekintetében is. A számok mögött azonban komoly problémák, feszültségek húzódnak meg, melyeket e dolgozat bemutat. Megtartható-e a községi identitás? Kellenek-e még agrárgazdálkodásra a külterületek? Lehet e korlátja a növekedésnek? Lehet-e ezeket a kérdéseket településrendezési eszközökkel kezelni?

elolvasom
PAPÍR ALAPÚ TERMÉKEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN

PAPÍR ALAPÚ TERMÉKEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN

A papír alapú termékek az ipar számos területén megjelennek, így jelen cikk a papíripari termékek építőiparban való alkalmazhatóságát kívánja bemutatni. Mivel az építőipari szektor nagy energia- és erőforrásigényű, így elengedhetetlen, hogy ezen a területen is előtérbe kerüljenek a természetes alapú, fenntartható forrásból származó anyagok. A papír, valamint a karton használata az építőiparban nagy múltra tekint vissza, különösképpen a távol-keleti kultúrában. Shigeru Ban munkásságának köszönhetően a 20. század végén vált népszerűvé a papírcsövek alkalmazása, hiszen szerkezeti elemekként alkalmazva ideiglenes építményeket készített. Napjainkban a cellulóz alapú termékek szigetelőanyagként való felhasználása válik egyre elterjedtebbé. A folyamatos kutatások és fejlesztések elősegítik, hogy a papír alapú termékek hosszútávú és fenntartható megoldásokat jelentsenek az építőiparban.

elolvasom
A FAHÁZPROGRAM ÉS A LAKÁSÉPÍTÉS

A FAHÁZPROGRAM ÉS A LAKÁSÉPÍTÉS

Winkler Oszkár az Erdészeti és Faipari Egyetemen (Sop- roni Egyetem) 1948-1975 között vezette az Építéstani Tan- széket. Ebben az időszakban több államilag finanszírozott átfogó kutatási terv indult az építőipar “terheinek könnyí- tésére”. Az Építéstani Tanszék kutatásokat végzett össze- tett keresztmetszetű, valamint LVL fatartók tervezésében és fejlesztésében. Több tanszék végzett forgácslapok elő- állításával kapcsolatos kísérleteket, és dolgozott ki gyár- tási módszereket. A Tanszék több lécrácshély szerkezetű kupolát állított fel és tesztelt, azok statikai viselkedését vizsgálva. Az egyik legjelentősebb kutatását azonban 1970 és 1975 között végezte faszerkezetű lakóházak témakö- rében. 

elolvasom
1 / 8
MINDENKI SZÁMÁRA HOZZÁFÉRHETŐ INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN

MINDENKI SZÁMÁRA HOZZÁFÉRHETŐ INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN

Az információhoz és a kommunikációhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása törvényben előírt követelmény. Az információs társadalmi szolgáltatások, közérdekű információk, lakókörnyezeti, munkahelyi vagy intézményi környezet információi és a kommunikáció hozzáférhetősége a többcsatornás érzékelés elve alapján valósítható meg, amely elv magyar építészeti szabványban is megjelenik. Az infokommunikációs akadálymentesítés témaköre hazánkban nincs tervezési előírásokkal dokumentálva. Cikkünkben az építészeti előírásoknak megfelelő, a hozzáférhető infokommunikációs tervezést segítő műszaki megoldásokat és tervezési elveket mutatunk be.

LXXII.2023. 3.
elolvasom
LAKÓÉPÜLETEK BIZTONSÁGI ÉS AKADÁLYMENTESSÉGI KÉRDÉSEI

LAKÓÉPÜLETEK BIZTONSÁGI ÉS AKADÁLYMENTESSÉGI KÉRDÉSEI

A személyes szükségleteinknek és képességeinknek megfelelő biztonságos lakókörnyezet kiválasztása az önálló életvitel alappillére. A speciális szükségletű személyek számára a szabad lakásválasztás akkor lehetséges, ha a speciális igényeket kielégítő vagy azokhoz jelentős költségek nélkül adaptálható otthonok elérhetőek a lakásrendszer minden szegmensében. A fogyatékos és idős emberek speciális szükségleteire szabott műszaki megoldások és technológiák széles köre ismert. Azonban nem tisztázott, hogy mely műszaki megoldások együttes alkalmazása esetén állíthatjuk azt, hogy egy lakóépület akadálymentes, különösen akkor, ha a lakó személye a tervezéskor még nem ismert. Cikkünkben a lakókörnyezettel az akadálymentesség, a biztonság és a fenntarthatóság szemszögéből foglalkozunk. Kitérünk az „akadálymentes lakás” fogalom értelmezhetőségének problémájára, a hozzáférhető lakóépületek és lakások létesítésének szabályozási kérdéseire európai és hazai vonatkozásban, az adaptálhatóság és az egyetemes tervezés értelmezésére lakóépületeknél. Cikkünk aktualitását a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1-jén hatályba lépő pontja is alátámasztja, amely értelmében a jövőben kormányrendelet kötelezően előírhatja a lakásszámhoz vagy nettó alapterülethez kapcsolódóan kialakítandó akadálymentesített lakóegységek számát.

LXXII.2023. 3.
elolvasom
HÁZ//TÁJ –AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETES KÖRNYEZET VISZONYA

HÁZ//TÁJ –AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETES KÖRNYEZET VISZONYA

Az ember és a természet kapcsolata ősidők óta szoros, azonban az iparosodás és urbanizáció miatt ez az összhang megbomlott, alá-fölérendeltségi viszonnyá alakult. A cikk a visszatalálás útjait és az építészet, valamint a tájépítészet szerepét vizsgálja ebben a folyamatban. Az építészet kezdetben természetes anyagokkal dolgozott, tiszteletben tartva a környezetet, ám a nyugati kultúra kényelmi szempontjai elhanyagolták a természeti harmóniát. Fenntartható megoldásokat olyan szemléletmód kínál, amely a természet tiszteletére, integrálására és a környezet értékeinek megőrzésére épül. Példák, mint a Solar Decathlon versenyprojektjei és a hazai épületek, bemutatják, hogyan valósulhat meg az épített és természetes környezet közötti harmónia. Az építészet célja nem az uralkodás, hanem az illeszkedés, a természeti adottságok kiemelése. Ehhez komplex, rendszerszemléletű megközelítés, interdiszciplináris együttműködés és a megrendelők tudatos szemléletformálása szükséges.

LXXII.2024.2.
elolvasom
NAPELEM RENDSZEREK ÉPÜLETHOMLOKZATI INTEGRÁLÁSI LEHETŐSÉGEI

NAPELEM RENDSZEREK ÉPÜLETHOMLOKZATI INTEGRÁLÁSI LEHETŐSÉGEI

A napelemek épületbe történő integrálása több évtizedes múltra tekint vissza. Hazánkban azonban ezek a rendszerek, pár kivételtől eltekintve (pl. tetőre szerelt rendszerek), csupán csekély mértékben terjedtek el. Jelen tanulmány az elméleti lehetőségek és tipológiák bemutatásán túl, a hazai klimatikus viszonyokat figyelembe véve kvantitatív módszerek segítségével határoz meg lehetséges irányokat. Az elméleti kereteken és útmutatón túl egy valós mintán is bemutatja és összehasonlítja a különböző megoldások alkalmazását és az azokban rejlő energiaátalakítási potenciált, az építészeti integrálás lehetőségei mellett. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának épületállományát elemző kutatás azt vizsgálja meg, hogy milyen lehetőségek jöhetnek szóba napelem integrálás szempontjából egy meglévő épület homlokzatán, továbbá az így elhelyezett napelemek az épület jelenlegi villamos energiafogyasztásának mekkora hányadát fedezik alternatív energia előállítással.

LXXII.2023. 1.
elolvasom
LÉPCSŐK, LÉPCSŐHÁZAK JELENTŐSÉGE AZ ÉPÍTÉSZETBEN

LÉPCSŐK, LÉPCSŐHÁZAK JELENTŐSÉGE AZ ÉPÍTÉSZETBEN

A lépcsőházak a több szintes történeti épületekben sokszor a leglátványosabb, legnagyvonalúbb terek közé tartoztak. Ezzel szemben napjaink építészetében az épületek szintjei közötti különbséget áthidaló terek méltatlanul kevés figyelmet kapnak a tervezés során, ennek következtében gyakran nehezen használható, alulvilágított terekként alakítják ki őket. A jelenség legfőbb oka az építési vállalkozók profitmaximumra való törekvésében keresendő, hiszen a lépcsőház alapterülete kiesik a hasznos, értékesíthető alapterületből. Tanulmányunk több, különböző korszakból származó győri épület elemzésével igyekszik bemutatni a lépcsőházakat, mint építészeti tereket. A lépcsőházak építészeti elemeinek vizsgálatával megpróbáljuk felhívni a figyelmet ezen terek építészeti jelentőségére, az épületek térstruktúrájában betöltött fontos szerepére.

LXXI.2022. 4.
elolvasom
BIM Café vol. 6. - BIMezés a gépészeti gyakorlatban
BIM Café vol. 5 - BIM felhasználási módok gyakorlatban
BIM Café vol. 4 - BIM szoftverek múltja és jövője
BIM Café vol. 3 - BIM Mesteriskola beszélgetés
BIM Café vol. 2 - Tervszállítás a digitális térben
BIM Café vol. 1 - BIM tudás puzzledarabok
Csúsz István (Brick+Data): BIM és az élet értelme
Frey Lajos: Elméleti fenntarthatóság a gyakorlatban
Dr. Magyar Zoltán: Smart épületek smart embereknek
Semmelweis Tamás: Kórház: középület és anyahajó
korábban írtuk…
2023. 1.
LXXII.2023. 1.
A NYERSBETON FELÜLETKÉPZÉS TECHNOLÓGIÁJA

A NYERSBETON FELÜLETKÉPZÉS TECHNOLÓGIÁJA

Dr. Nagy Pál a 70-es évek technológiai fejlettségi szint- jén vezeti végig az olvasót az általa nyersbeton felületkép- zésnek nevezett építési technológia minden lépésén. 50 év távlatában azt gondoltam, hogy elavultak a leírások, melyeket bemutat. Elolvasva a cikket meglepődtem, hogy mennyire részletes, pontos és sok szempontból ma is kö- vetendő a tartalma. Számos írást olvastam a témában, ez a legjobb. A speciális felületképzés technológiai lehe- tőségeit akkurátus részletezettséggel elemzi, több olyan szempontot és technológiát mutat be, amit napjainkban már sajnos nem ismerünk. Akkoriban a fenti szerkezetekre a nyersbeton kifejezés volt mindennapi. A szerző helyteleníti a németektől átvett „látszóbeton” szóhasználatot. 50 év elteltével Magyaror- szágon a magyar nyelv lehetőségeit kihasználva látvány- betonnak nevezzük a vakolat és burkolat nélkül, végleges felületképzési igénnyel tervezett beton és vasbeton szer- kezeteket.

elolvasom
A SZOCIALISTA MODERN ÉPÍTÉSZET MEGÉRTÉSE JÓZSA MÁRIA ADYVÁROS VÁROSKÖZPONT ÉPÜLETÉN KERESZTÜL

A SZOCIALISTA MODERN ÉPÍTÉSZET MEGÉRTÉSE JÓZSA MÁRIA ADYVÁROS VÁROSKÖZPONT ÉPÜLETÉN KERESZTÜL

Napjainkban szemtanúi vagyunk annak a folyamatnak, ahogy egy jelentős építészeti korszak épületei megsemmisülnek, az idő martalékává válnak, vagy téves értékítélet miatt felsőbb döntés áldozatai lesznek. Írásomban a szocializmus időszaka alatt épült Adyváros Városközpont együttesével foglalkozom. Ennek kapcsán a szocialista modern örökség jövőjét vizsgálom, Győr városára fókuszálva. Elhelyezem az épületet az alkotó, Józsa Mária életművében és bemutatom a város építészetében betöltött szerepét. Emellett az épületegyüttes lehetséges jövőképét vizsgálom, releváns hazai és nemzetközi példákkal való összevetéssel. Célom a Városközpont együttes építészeti örökségében rejlő értékek felmutatása, és a hasznosítás különböző módszereit bemutatni annak megmentésére.

elolvasom
NAPELEM RENDSZEREK ÉPÜLETHOMLOKZATI INTEGRÁLÁSI LEHETŐSÉGEI

NAPELEM RENDSZEREK ÉPÜLETHOMLOKZATI INTEGRÁLÁSI LEHETŐSÉGEI

A napelemek épületbe történő integrálása több évtizedes múltra tekint vissza. Hazánkban azonban ezek a rendszerek, pár kivételtől eltekintve (pl. tetőre szerelt rendszerek), csupán csekély mértékben terjedtek el. Jelen tanulmány az elméleti lehetőségek és tipológiák bemutatásán túl, a hazai klimatikus viszonyokat figyelembe véve kvantitatív módszerek segítségével határoz meg lehetséges irányokat. Az elméleti kereteken és útmutatón túl egy valós mintán is bemutatja és összehasonlítja a különböző megoldások alkalmazását és az azokban rejlő energiaátalakítási potenciált, az építészeti integrálás lehetőségei mellett. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának épületállományát elemző kutatás azt vizsgálja meg, hogy milyen lehetőségek jöhetnek szóba napelem integrálás szempontjából egy meglévő épület homlokzatán, továbbá az így elhelyezett napelemek az épület jelenlegi villamos energiafogyasztásának mekkora hányadát fedezik alternatív energia előállítással.

elolvasom